Egész nyáron azon szórakoztunk a telken, hogy a baba nem volt hajlandó mezítláb fűre lépni. Ha belelógattuk a fűbe, egész a nyakáig emelte fel a lábát, nehogy beleérjen (a hasizomból kivitelezett tökéletes bebicskázásra bármelyik fitneszguru büszke lenne). A kis urbánus nokedli gondosan került mindenféle kontaktust a természettel, kivéve a macskát, akit rokon léleknek tekint, mert a maga részéről szintén végletesen urbánus lény, és a külvilágban úgy viselkedik, mint egy paranoiás kommandós. A szülinapja után viszont kimentünk a Szigetre, ahol a réten kénytelen volt a fűre lépni, mert mindenhol az volt, repülni meg egyelőre nem tud.
Az oldal háttérpapírja szimpla karton összekenve pecsételőpárnával, a bélyegzők (bélyegszél, mohaszerű izék, nyíl, kommentcímke) sajátok, a kisebb bélyeget mintalyukasztóval vágtam, az alsó címkét egy pauszpapírra nyomtatott fátyollevélből hegesztettem a scrapbolt.hu-ról beszerzett fém címkekeretbe.
Az oroszlán és a prédája
Hát igen, az oroszlános imidzs továbbra is tartja magát... A baba rákattant a fagyitölcsérre, mert fagyit még nem ehetett (a kép készítésének idején, azóta már nagyipari fagyifogyasztó), és nem lehetett úgy fagyizni, hogy ő ne kapott volna egy tölcsért, amit aztán elszántan védelmezett mindenkitől, már ha lett volna valaha bárki, akinek gusztusa lett volna elvenni tőle egy szétnyálazott, összerágcsált, szottyos izét.
Az oldal alapja egy velúrmintás saját digipapír; az afrikai mintás és az oroszlános pecsét gyári, a leveles saját. A levél és a feliratcímkék szélei mintalyukasztóval készültek (az utóbbit körlyukasztóval kerekítettem le, mindig is akartam olyan mintalyukasztót, ami gyárilag kerekített szélű kommentcímkét lyukaszt, de eddig még nem találtam, úgyhogy marad a házilag berhelt változat). A felirat Sakura 3D-s tollal van írva, a miltonkapcsok a scrapbook.hu-tól származnak.
A kifutó
A kép az állatkertben készült, az egyik első látogatásunkkor, Márk egyéves korában. Éppen a közös kifutóban napozó páviánokat és zergéket nézegette a ded, amikor lefotóztam. Már vártam azt az időt, amikor állatkertbe lehet vinni a kölköt, az olyan tipikus hétvégi családi program, csak arra kell vigyázni, nehogy elkobozzák a kijáratnál, amilyen majom.
Az oldal háttere kivételesen kész (gyári) papír, a dinó is kész 3D matrica, a kreativitást a körömollóval felciflizett és összefestékezett papírzsepi képviseli a fénykép mögött. A bőrszíj a rusztikus hangulatot hivatott erősíteni.
Egyéves
Valahogy az egyéves kor vízválasztónak tűnik egy babánál, főleg ha első gyerek. Ilyenkor esik le, hogy csak nemrég született, most meg már kész egyéniség, lassan járni és beszélni kezd... Ezért raktam össze ezt az oldalt, Márk (nagyjából) egyéves korában készült fényképével, hogy emlékezzek erre a korszakra, amikor szinte naponta változik a baba, állandóan figyel és mindig tanul valami újat, vagy csak előjön valami vicces dologgal, amit korábban még nem láttunk tőle.
Az oldal háttere saját digipapír, ami eredetileg nem ilyen színű lett volna, csak kifogyott a nyomtatópatron... A csíkos fotóalátét is saját (majd egy készlet darabjai lesznek, ha egyszer eljutok odáig, hogy összerakjam), meg a gomb, a címkék és a medálok is. A feliratot betűbélyegzővel pecsételtem (mire kiraktam a szöveget a kis gumibetűkből, úgy elzsibbadt az agyam, mintha homokmandalával molyoltam volna, csak ez nem volt annyira zen).
Repülő
A fényképen pont nincs repülő, de épp azt nézik. Később a kölök nagy repülőrajongó lett, extázisba esik mindenféle színű és formájú repülőtől, ami elmegy fölöttünk, és mivel egy légifolyosó alatt lakunk, minden nap van minek örülni.
Az oldal háttere saját digipapír (eredetileg kézzel rajzolva, aztán beszkennelve és kinyomtatva), a bélyeget mintalyukasztóval lyukasztottam, a repülős rézveret márkáját majd megnézem és ideírom, az R betű meg egy készletből van, amit a scrap.hu oldalán nyertem egy játékon:))
A rivális
A képen a földszinten lakó Justin cica látható, aki érdeklődve szemléli Márk fagyitölcsérjét. Épelméjű macska nem eszik fagyitölcsért, de ez a világismeretnek egy olyan szintje, ami egyelőre meghaladta Márk baba képességeit, meg hát biztos, ami biztos. Úgy kapaszkodott a fagyitölcsérjébe, mint aki minimum a koronaékszereket védelmezi (és közben rondán nézett a macskára, nehogy meggondolatlan ötletei támadjanak), én meg miután befejeztem a röhögést, lefotóztam a jelenetet.
A háttér itt is saját digipapír kinyomtatva, a címkék dettó, csak matricapapírra nyomtatva. A felirat és a bélyegszélek Sizzixesek, a csőszegecseken és a miltonkapcson kívül nem is nagyon van semmi más az oldalon.
Still got the blues
Magamhoz képest ez egy minimál oldal. A fénykép a baba nagyon ritka melankolikus pillanatainak egyikét kapta el, végre egy fotó, ahol nem csak vigyorog, mint a vadalma. A háttér szokás szerint saját digipapír kinyomtatva, és itt is megjelenik az előző oldalon is használt csíkos papír matricaváltozata. A "slider" (az a csúszka-izé a szalagon, ha valaki tud erre meghonosodott magyar nevet, szóljon!) és a betűk Sizzix-szel készültek, a fényképet mintalyukasztóval vágtam kör alakúra, a többi kört kézzel.
Szia, majom!
A fotót eredetileg úgy látszott, hogy elrontottam, mert sehogy se tudtam tükröződés nélkül lefényképezni, ahogy Márk baba pacsit ad az üvegen keresztül a mókusmajomnak. Aztán rájöttem, hogy ez így még jobb is, mondhatni a lámaságom spontán művészi kompozíciót eredményezett, és most már utólag pont így terveztem.
A háttér, bár így befényképezve nem nagyon látszik, egy szőrös hatású papír (digi, kinyomtatva), és bár a kontúrmatrica nagyon nem az én műfajom, most mégis megpróbálkoztam vele a dzsungelhatás kialakítása érdekében.
A téren
Vagány csávó a grundon a zsinóros babahintában, a háttérben graffiti, egy hamisítatlan külvárosi idill. A háttérpapír ennek megfelelően egy szimpla tintával összekent kartonpapír (szigorúan a fénykép színeiből kiindulva, rend a lelke mindennek), meg van itt két chipboard-díszítő meg némi tűzőgépkapocs, a fekete vonatsín-szerű izét meg a filmszalagos bordűrlyukasztóval csináltam, eredetileg véletlenül (csak próbálgattam a fotókartonon), aztán ezt is utólag direkt így terveztem.
