Otthon - novemberi SB kihívás: Otthon/Van egy sztorid?

Megint egy oldal, ami egyszerre két kihívásra készült; az egyik Beszteri Otthon-kihívása volt (király wordart is volt hozzá, az idézet az oldal jobb felső oldalán), a másik Icka kihívása, ahol egy sztorit kellett elmesélni az oldallal, minimum 3 fotóval és több mondatos kommentárral.
A kihívás kapcsán fogalmaztam meg magamnak is, hogy mit jelent számomra az otthon fogalma, főleg így a közelgő költözés előtt (ami a hozzám hasonló macska-típusú embereknek különösen szívfacsaró élmény). Hát jó hosszú komment lett, most először írok tele egy oldalt szöveggel (másoknál már láttam ilyet, de eddig még nem alkalmaztam). A másik, ami még újdonság számomra, az a gyári matricák használata, mások ezt valahogy olyan magától értetődő eleganciával művelik, hogy síkegyszerűnek tűnik, amikor meg én akarom laza összevisszaságban felszórni a matricákat az oldalra, akkor valahogy nem az igazi. Aki kocka, az is marad.
A háttér saját digipapír, a matricák egy Tim Coffey készletből valók, a wordart Beszteri munkája.

Otthon

A komment közelről:

Ünnep - SB novemberi kihívás: Titok

Az oldal a scrapbook.hu kihívására készült, ahol Didó oldalát kellett látatlanban liftelni néhány megadott infó alapján (ezért lett Titok a kihívás címe). A receptben buborékok szerepeltek, ehelyett körömlakkpöttyöket és virágokat szórtam az oldalra, de a többi stimmel (nagyjából). Nagyon ritkán csinálok fehér alapú oldalt, de jólesett ez a kis "kirándulás" a komfortzónámon kívülre, a rózsaszínes árnyalatokról nem is beszélve...(az nem szerepelt a receptben, de a fénykép, amit kitaláltam a kihívásra, kikövetelte a rózsaszínt).
A képen Mira baba látható a Füvészkertben egy magnóliafa alatt. A cseresznyevirágzás ünnepére (Sakura) mentünk ki a Füvészkertbe, és tényleg nagyon virágoztak a cseresznyefák, úgy hullottak ránk a rózsaszínű szirmok, mint az eső. Az egész olyan volt, mint valami Hello Kitty ámokfutás. Bár amúgy allergiás vagyok a rózsaszínre, ez a sok cseresznyevirág és a puha kis baba a fehér overalljában nagyon ütős kombó volt, igazi cukormázas szívmelengető élmény.
Az alap egy Lidlis törtfehér karton rózsaszínnel tintázva és félig rizspapírral fedve, a virágokat mintalyukasztóval vágtam és rétegeztem, a pöttyöket szimpla lyukasztóval lyukasztottam, a felirat Sizzixes betű (Hayseed).

Ünnep

a komment:

és a cluster közelről:

Pitypajng - SB szeptemberi kihívás 4 (Feel Free)

Az oldal a scrapbook.hu "Feel free" kihívására készült, ahol egy szélforgó alakú sablon szerinti elrendezésben kellett oldalt készíteni. Mondjuk engem ez a forma inkább mackósajtra emlékeztet, de attól még ihletet kaptam tőle, főleg a szélforgó-szél-pitypang asszociáció miatt, mert az egész májusunk azzal telt, hogy a gyerek (Márk) az összes létező pitypangot (szerinte pitypajngot) levadászta a környéken, és mivel elfújni még nem tudja, vagy csak nem tartotta elég hatékony módszernek, kézzel tépkedte ki a magokat és gondosan szanaszét szórta őket, ezzel is biztosítva a jövő évi bő pitypangtermést.
Az oldal alapja egy (a felismerhetetlenségig összetintázott és agyonspriccelt) Rayheres papír, a címfelirat K&Company matrica, a címkéket pauszból vágtam mintavágó ollóval (a fényképek szélét is), az aljnövényzetet mintalyukasztóval lyukasztott sablon segítségével tupfoltam a papírra bélyegzőtintával, a spriccelést akrilfestékkel, bélyegzőfestékkel és fogkefével kiviteleztem, a pitypajngok meg hímzőfonalból készített bojtok összelapítva.

Pitypajng

a komment közelről:

a pitypajngok:

és a fényképek:

Micike: SB-kihívás (Betűk és számok)

A scrapbook.hu harmadik szeptemberi kihívásában betűt vagy számot kellett felhasználni dekorációs elemként; mivel már hónapok óta számokat szkreppelek, most inkább a betűkre repültem rá.
A háttér saját digipapír, elmolyoltam egy darabig, mire teleraktam M betűkkel az amúgy is írásos mintás papírt:)) A címkéket saját digipecséttel nyomtattam matricapapírra, az ezüst színű kör az M betűvel egy ajándékcsomagolós dobozból lényegült át a Sizzix segítségével (a címfelirat is Sizzix), van még az oldalon két milton meg egy dátumcímke (utólag láttam, hogy a befényképezés pillanatában még nem volt rajta bejelölve az aktuális dátum).

Micike

Micike és a címkék közelről:

Sellő

Ez egy igazán univerzális oldal, egyszerre 4 kihívásra készült:)) Egyszer a scrapbook.hu fotós kihívására ("Víz, víz, víz") és a szeptemberi második tematikus kihívásra ("Varrogassunk"), de az elrendezés a scrap.hu szeptemberi vázlat-kihívását követi, és a Yabo "Víztiszta nyár" kihívására is passzol, ahol valami átlátszót kellett az oldalra tenni. A téma most is adta magát, tele van nyári pancsolós fotóval a vinyóm...
A háttér megint saját digipapír, a fényképek szélét mintavágó ollóval vágtam, és van még néhány mintalyukasztós ámokfutás (fényképbe lyukasztás, stb.). A varrás saját kezű, de ha egyszer elő tudom szedni a varrógépet, akkor azt is szeretném majd kipróbálni. A komment pauszpapíron van, a kicsi bélyeget fotosoppoltam és mintalyukasztottam, a tengeri csikós fityegőt egy Tag Maker nevű címkegyártó készlet címkéjéből (a scrapbolt.hu-ból szereztem be még nagyon régen) csináltam egy kis spirálozós fólia, StazOn tinta és fehér lakkfilc segítségével; az üvegkavicsokat fényképből vágtam ki és ékszerlakkal kentem le őket, hogy vizes hatásúak legyenek, ugyanez az ékszerlakk a felelős a vízcsepp-effektusokért a háttéren és a fotón. A címfeliratot akrilfestékkel festettem (mert a lakkfilc bedöglött).

Sellő

A komment:

A bélyeg és a fityegő:

Az üvegkavicsok:

Még részletfotók:

Fűben-fában matek: SB-Rayher-kihívás (Vissza az iskolapadba)

Ez a Rayher és a scrapbook.hu közös kilenc hónapos kihívásának harmadik állomása. Most nem technikai megkötés volt, csak a téma volt adott: valami az iskolával kapcsolatban. Nálunk jelenleg az élet egy folyamatos matekóra, úgyhogy sokáig nem kellett vacillálni a témaválasztással...
A háttér jó sok papírból lett összerakva, a hátsó egy pecsételőpárnával összekent karton, a középső kettő szimpla sima és vonalas papír, a fölső meg egy digipapír, amit avíttos szépia-árnyalatban akartam kinyomtatni, de szokás szerint lila lett (most már ki kell találnom valamit a nyomtatóm megvuduzására, mert nem kompatibilis az ízlésünk), úgyhogy jól összetintáztam, hogy juszt is barna legyen. A két nagy kék virágot a scrapbook.hu klubnapon lyukasztottam a kincstári domborítós lyukasztóval, a többit meg az otthoniakkal, miután összenyomdáztam őket a névbélyegzőkhöz kapható pici gumiszámokkal. A díszgombok, flitterek meg strasszok a virágok közepén különböző készletekből vannak. A három csepp alakú kommentcímkét bélyegzőpárnával pecsételtem és körbevágtam, a kék vonalak 3D Sakura tollal vannak, a betűnyomott betűk meg betűnyomóval (amit Beszteri múltkori freebie-jén fellelkesülve szereztem be, szülinapi ajándékként:)). A címet körömollóval vágtam a lo-tech jegyében.

Fűben-fában matek

A kommentek:

Az egyik cluster:

És a másik:

Nulla: SB-kihívás szeptember (Tanulás)

Az oldal a scrapbook.hu kihívására készült; annyi volt a megkötés, hogy a témája a tanulás legyen, és fel kellett használni Beszteri egyik freebie-jét (több word art közül lehetett válogatni). Mivel ezt a hónapot (is) átlengte Márk fiam számmániája, adta magát a téma, gyorsan meg is szkreppeltem egy tipikus jelenetet, ami a gyerek harmadik éves státuszfelmérésén történt a védőnőnél.
A háttér három saját digipapírból lett összefotosoppolva (a papírokon pasztellkréta-foltok láthatóak az összemosódottság különböző fázisaiban, bár ez így lefotózva nem igazán látszik). Felhasználtam még echte szigetelőszalagokat is, meg ezüst kontúrmatricát, meg valami gombot, amit valahol találtam. A zöld kockás papírra kinyomtatott idézet (ami a word art) egy piros gemkapoccsal van felerősítve a papírra. Az etno-mintás hátteret saját tervezésű szilikonpecsétekkel pecsételtem (most a Scrap-Kreatúránál lehet ilyesmit tervezni), a fényképből kivágott paca alakú lyukat egy Sizzixes Paddle Punch nevű kalapálós lyukasztóval lyukasztottam, a címfeliratot lakkfilccel rajzoltam, a zselétollal rajzolt színes nullákat pedig maga a Maestro alkotta az oldalra utólag (hosszas rábeszélésre, mert mostanában már inkább tízeseket rajzol, de végül hajlandó volt a kedvemért ideiglenesen visszatérni a szimpla nullákhoz, egyesek nélkül).

Nulla

A komment közelről:

A Maestro műve:

És az idézet:

Opus magnum

Az oldal a scrapbook.hu "Fotózz arcok nélkül!" kihívására készült. 21x21-es.
A fotót direkt erre a kihívásra lőttem egy nyaraláson, amikor a szüleim telkén voltunk, és a gyerek épp a szám-mániában tobzódott (még mindig tart, csak olyasmivel hajlandó foglalkozni, amiben számok vannak, de ha vannak valamiben számok, akkor viszont fanatikus lelkesedéssel csinálja, bármi is legyen az, ebben az esetben az aszfaltrajzolás).
A háttér egy saját kinyomtatott digipapír, ami önmagában annyira mintás, hogy nem akartam már sok csicsát rátenni. Úgyhogy van egy rakás szám az alján meg a tetején (Sizzixszel vágva), egy kis akrilfestékes maszat alul-felül és a kép körül, meg egy összekoszolt kommentcímke. A cím úgy készült, hogy egy kinyomtatott abc-t lamináltam, a betűket kivágam sniccerrel, és ezt sablonként felhasználva akrilfestéket tupfoltam a papírra. Aztán kihúztam a kontúrokat lakkfilccel is, mert nem volt elég meggyőző.

és a komment:

Vitaminvadász

Ez egy huszárvágással mindjárt két kihívásra is készült: a scrapbook.hu firkás kihívására (ahol annyi volt a megkötés, hogy valamilyen dudli legyen az oldalon), és a Yabo vitamin-kihívására, ahol értelemszerűen valami vitamint kellett szerepeltetni. Ez is 21x21-es oldal.
A témával kapcsolatban a kommentben leírtakat csak ismételni tudom: a fiam éppen a fényevő-korszakát éli, a kaja mint olyan abszolút hidegen hagyja, a gyümölcsöket még csak-csak megeszi, de elég csekély lelkesedéssel (ha enni kell, konkrétan olyan spleen árad belőle, hogy Byron teljes életműve zenés-táncos esztrádműsornak hat mellette). Viszont ha bármit talál a természetben, azt rögtön felfalja, beleértve a füvet is. Ha ő szedheti le, akkor bekapcsol nála a vadászösztön, és kilószámra pusztítja a vitamint. Na ezt örökítettem meg az oldalon.
A háttérpapírok közül ezúttal csak a rózsaszín a kinyomtatott digipapír, a zöld egy Lidlis karton, fogkefével és sötétzöld akrilfestékkel összespriccelve, a sárga meg szintén Lidlis papír, egy (egéralátétből kivágott és ásványvizes kupakra ragasztott) citromnyomdával nyomdázva. A címfelirat Sizzixes betű (maradék digipapírra applikálva), a rózsaszín papírt cipzáras bordűrlyukasztóval vágtam el, minden más kézi (a varrásnál csaltam, és tűfilccel rajzoltam). A dudli lakkfilccel, egy csillámfilccel és körömlakkal készült (a pöttyök), ezen kívül meg csak zseníliafonal van az oldalon.

és a részletfotók:

Fülig Mici sörhajóhadnagy

A scrapbook.hu nyári kihívására készült ez az oldal, 21x21-es. A téma meg a koncepció onnan származik, hogy a kisebbik kölök (aki a fennkölt "Mira" névre hallgat, de amíg fel nem nő a névhez, addig a lényegesen találóbb "Mici" sőt "Micike" néven emlegetődik) pancsolós medencében bemutatott teljes repertoárja abból állt, hogy egyrészt vigyorgott rendíthetetlenül, másrészt mindent beletuszkolt a szájába, ami kisebb volt, mint ő, beleértve a komoly hajóarzenált a medencében, majd a víz alá nyomkodta őket és ádázul csapkodott hozzá. Innentől adta magát a Rejtő-párhuzam.
Az oldal háttere saját digipapír kinyomtatva, meg a kék csík is az (a fehér az egyszerű rizspapír), van rajta sok csőszegecs, négyzetesek kenderkötéllel meg egy csillag alakú, miltonkapcsok (háromszög és szögutánzat), egy Sizzixszel kivágott bélyegszegély a fentemlített hajók körül, ami szándékaim szerint egy kajütablak formáját idézi meg, de ha nem, akkor nem, és rajta mindenfél fityegő izék, amiből a horgony egy fémveret, a csikóhal, a tengeri csillag meg a halcsontváz mintalyukasztóval van, a felirat meg Beszteri freebie-je ("100% nyár", volt sok másféle felirat is, sajnos a "Na mi újság, Wágner úr" nem volt közöttük meglepő módon). A címet kis hibrid beütéssel eleve rányomtattam a háttérpapírra, lustaságom mián. A fehér tengeri csillagra külön felhívnám a figyelmet, mert azt Márk fiam lyukasztotta nekem:)) A kommentcímkét egy CD-borítóból vágtam ki, kalauzlyukasztóval csináltam rá álspirállyukakat, és igen ravaszul bal kézzel írtam, hogy autentikus legyen.

és a részletfotók:

Rayher kihívás 2: Nyári emlékek

Az augusztusi Rayher-kihívásnál az volt a feladat, hogy alkossunk valamit a nyaralásunk emléktárgyainak felhasználásával (belépőjegy, térképrészlet, prospektus, pénzérme, stb.). Mivel az idei nyaralásom nagyjából arra korlátozódott, hogy a kölköket gardíroztam naphosszat, hogy ne egyék meg a fülbemászót, ne hekkeljék meg a laptopomat/PDA-mat/telefonomat, ne mutassanak be halálugrást a kanapéról, stb, ezért szükségszerűen gyerekkel kapcsolatos témát dolgoztam fel. Vámosmikolán, a telken táboroztattunk néhány ovist a húgommal (becsatlakoztattuk a csapatba a saját gyerekeimet is, hadd szokják a gyűrődést), és az egyik nap elvittük őket a Kemencei Kisvasút Napokra, ahol vonatmúzeumot néztünk és kisvasutaztunk. Márk nagyon élvezte a vonatozást, annak ellenére, hogy sikerült kifognunk a létező legnyúlósabb esős időt.
Az oldalból végül egy (egyenként 21x21-es) dupla oldal lett. Az első oldal:


Hegyek között... 1
Az oldal háttere a helyi térképből készített digipapír lett, kalandos úton, mert az eredetileg szépia-tónusú, öregített hatású térképes hátteret a (tagadhatatlanul sajátos ízléssel és lelkivilággal megáldott) nyomtatóm valamiért csak halvány orgonalila árnyalatban volt hajlandó kinyomtatni, úgyhogy utána hosszan kellett Saddle Brown színű StazOnnal tunkolni, mire megközelítette az eredeti koncepciót:) A chipboardnak látszó tárgyakat egy naptár hátsó fedeléből vágtam ki, a gumilapos ágacskát mintalyukasztóval csináltam, a "Kemence" feliratot ott fényképeztük (és a fényképből vágtam ki), a filmszegélyt bordűrlyukasztóval vágtam, az öregített fényképkeretek meg egy régi boríték hátuljából származnak. A címnél a pontokat (az ö betűkön és a végén) kalauzlyukasztóval lyukasztottam, bár ez nem biztos, hogy látszik a fotón... A háttér-térképen kívül van még egy kis címke a vonat útvonalának térképéből, vannak vonatjegyek és a múzeumi belépő (a kihajtható fülecske mögött).

Néhány részletfotó:

A második oldal:

Hegyek között...2
Itt már levontam a tanulságot, és gyári hátteret használtam, hogy nehogy meglepetések érjenek. A 3D matrica és a vonatos miltonkapocs a Rayher Kisfiús készletéből valók, a sínt szintén a filmszegélyes bordűrlyukasztóval lyukasztottam, az állomások címkéit meg Sizzixszel vágtam (a feliratokat házilag lereszelt hegyű töltőtollal írtam, úgyhogy abszolút DIY).

És néhány részletfotó: